Munch

Mit tehetsz egy fenntarthatóbb jövőért?


Klímaszótár - 10 kifejezés amit mindenkinek tudnia kell a klímaválság idején

2020. szeptember 20. 15:16 - Munch

Klímaszótár - 10 kifejezés amit mindenkinek tudnia kell a klímaválság idején

Üvegházhatás, ózonlyuk, fosszilis energia, fair trade. Nap, mint nap dobálózunk ezekkel a szavakkal, de tényleg tudjuk, hogy mit jelentenek? Megalkottunk nektek egy mini szótárt, ami a környezet nyelvéről, hétköznapi nyelvre fordítja le a világ legégetőbb problémáit. 

Írta:Belayane Najoua

glacier-583419_1920.jpg

1. Globális felmelegedés: a Föld átlaghőmérsékletének növekedését értjük globális felmelegedés alatt. A légkörben egyre növekvő koncentrációjú üvegházhatású gázok miatt a napsugarak csapdába esnek a Föld légkörében és növelik a földfelszíni hőmérsékletet. A globális felmelegedést és a klímaváltozást gyakran használjuk szinonimaként, pedig a két kifejezés nem ugyanazt jelenti. Lássuk, hogy mit jelent a klímaváltozás. 

 

2. Klímaváltozás:a globális felmelegedés következménye a klímaváltozás. Ez a Föld éghajlatának jelentős mértékű megváltozását jelenti, ami lehet a csapadékmennyiség megváltozása, az egyre gyakoribb hőhullámok, aszályos időszakok és árvizek. Habár a globális felmelegedés és a klímaváltozás között erős összefüggés van, fontos tisztázni, hogy a kettő nem ugyanaz. (forrás)

 

3. Üvegházhatás: képzeld el ahogy a napsugarak bejönnek a Föld légkörbe és elérik a talajt. A talaj a napsugarak egy részét (amit nem használnak fel a növények) visszatükrözi így, azok elhagyják a Föld légkörét (legalábbis elméletben). Viszont ha a levegőben túl sok üvegházhatású gáz van, akkor azok megakadályozzák ezt a folyamatot, és gyakorlatilag csapdába ejtik a napsugarakat: nem engedik kimenni őket. A csapdába esett napsugarak, és az ezek által okozott hő okozzák a globális felmelegedést. Ez csak akkor fog csökkenni, vagy legalább stabillá válni, ha csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását. Erről egy másik cikkünkben olvashattok bővebben: Sétálunk vagy megsülünk!

karbonlazpic2.jpg

 

4. Emissziómásnéven levegőterhelés, ami azt jelenti, hogy egy légszennyező forrásból mennyi olyan gáz jut ki a levegőbe, ami később károsítja a levegőt és egyben a környezetet is. Az emisszió származhat természetes és mesterséges forrásból is. Természetes például egy vulkán, vagy egy erdő égése, míg mesterségesnek számítanak a gyárak, a kipufogóból kiáramló gázok. 

 

earth-1365995_1920.jpg

5. Ózonlyuk: ózonlyuk keletkezik, mikor az ózonréteg - ami a Földet védi a külső behatásoktól - a nagy hő miatt elvékonyodik. Ez azért baj, mert az elvékonyodott réteg több napsugarat enged be, amik viszont nem fognak távozni. Olyan, mint egy ördögi kör: minél több üvegházhatású gázt termelünk, annál melegebb lesz, azaz annál jobban fog vékonyodni az ózonréteg ami még nagyobb mennyiségű napsugarat fog beengedni a Föld légkörébe. 

 

6. Fosszilis energia: a már elpusztult élőlények testéből keletkezett szénhidrogének (például:kőolaj, földgáz, lignit) elégetésével nyert energia. Ha az elpusztult élőlények maradványai nem jutnak oxigénhez, akkor sok-sok év (értsd több millió) alatt szénhidrogénné alakulnak. Mikor ilyen fosszilis energiahordozót égetünk el, akkor szén-dioxid kerül a levegőbe, ami fokozza a már fent tárgyalt üvegházhatást.(forrás)

 

7. Megújuló energia: azokat az energiafajtákat nevezzük megújulónak, amik emberi léptékben képesek megújulni, és nem fogynak el. Ilyen például a napenergia, szélenergia, vízenergia, geometrikus energia és a biomassza is. A pozitívumok, hogy töredéknyi a környezetterhelésük a fosszilis energiahordozókhoz képest, viszont a belőlük kinyerhető energia is sokkal kisebb, mint a szénhidrogéneknél, mivel nem mindig érhetők el (napenergia csak napsütéskor) és nincs megfelelő módszer a tárolásukra. 

 

8. Fenntartható Fejlődési célok: Az ENSZ 2015-ben megfogalmazott 17 célt, amiknek az elérése mindenki számára egy jobb és fenntarthatóbb jövőt biztosít. Ide tartoznak olyan célok is, mint a szegénység felszámolása, felelős fogyasztás és termelés és az éhezés megszüntetése. Ezeket a célokat 2030-ra tervezik elérni. (forrás)

 kepernyofoto_2020-09-20_15_00_32.png

115.jpg

 

9. Fair trade: a kifejezés a méltányos vagy becsületes kereskedelmet fejezi ki. A mozgalom lényege, hogy méltányos feltételeket biztosítson a kistermelők számára, miközben a termék előállítása sem zsákmányolja ki a természetet. Öt alapelve van: méltányos ár a termelőknek, gyerekmunka tilalma, tisztességes munkakörülmények, helyi közösség fejlesztése és a környezeti fenntarthatóság.

 

pollution-4796858_1920.jpg 

10. Karbonsemlegesség: Az az állapot, amikor az üvegházhatású gázok kibocsátása és azok elnyelése egyensúlyban van, a teljes szénlábnyom pedig gyakorlatilag nulla. Erre egyre többfajta startégiát hoznak létre a vállalkozások: csökkentik a szén-dioxid kibocsátásukat és növelik a szén-dioxid elnyelő területeket. Az Európai Bizottság a következő 10 évben 1000 milliárd eurós beruházási tervvel igyekszik elérni az Unió gazdaságának karbonsemlegesség alakítását.(forrás)

 

Reméljük, hogy hasznos volt Nektek ez a kis összeállítás, hiszen ha tényleg meg akarunk oldani egy problémát, akkor az első és legfontosabb, hogy tisztában legyünk:  Valójában mi is a probléma, aminek a megoldására vállalkozunk?


Képek forrása: Pixabay, saját szerkesztés

 

Szólj hozzá!

Sétálunk vagy megsülünk!

2020. szeptember 16. 18:43 - Munch

Mit tegyél a jegesmedvék életéért?

Sétálunk vagy megsülünk!-Mit tegyél a jegesmedvék életéért?

Ha autózás közben elhasználsz egy liter benzint, akkor nagyjából 2,5 kg-mal növeled meg a szénlábnyomodat és 75-ször több károsanyagot bocsátasz ki, mintha ugyanazt az utat vonattal tennéd meg. Ha meg akarjuk állítani a sarki jég olvadását, a hőmérséklet növekedését és az évszakok eltűnését, akkor nincs más megoldás: csökkentenünk kell az üvegházhatású gázok kibocsátását. Számítsd ki te is a szénlábnyomod és tegyél az éghajlatváltozás ellen!

Írta: Belayane Najoua

Az ökológiai lábnyom azt fejezi ki, hogy egy adott társadalomnak mekkora mennyiségű földre és vízre van szüksége a túléléshez, és az általa megtermelt hulladék elnyeléséhez. Az értékeket sokszor használják érvként a fenntarthatóságról szóló vitákban is. Habár a lábnyom összesen hat tényezőből áll össze:

  • szénlábnyom
  • halászati lábnyom
  • legelő lábnyom
  • erdő lábnyom
  • beépített területek
  • szántó lábnyom

mi most csak az elsővel fogunk megismerkedni.

Mi az a szénlábnyom?

karbonlazpic1.jpg

A szénlábnyom, vagy más néven karbonlábnyom, azt mutatja meg, hogy az életmódod mennyi közvetlen és közvetett üvegház-kibocsátással jár. Szén-dioxid-egyenértékben mérjük, ami az összes üvegházhatású gáz kibocsátását magába foglalja. Minél nagyobb a karbonlábnyomod, annál jelentősebb felmelegítő hatással vagy az éghajlatra. (forrás)

Talán meglepő, de nemcsak az embereknek van szénlábnyoma, hanem a termékeknek, vállalatoknak és gyakorlatilag az összes emberi tevékenységnek. Kezdve a direkt hatásoktól, mint a vállalat által felhasznált üzemanyag, egészen az indirekt hatásokig, mint a dolgozók munkába járása. 

Tehát elkülönítünk magán és üzleti szénlábnyomot. A vállalatoknak egyre fontosabbá válik a szénlábnyom csökkentése. De vajon mit tehetünk egyénileg a karbonkicsátás csökkentése érdekében?

Hétköznapi szokásaid, amiktől olvad a jég 

cold-1866516_1920.jpg

Gondolj bele, hogy mennyi minden befolyásolja az életmódodat! A háztartásod energiafogyasztásától kezdve az üzemanyag-fogyasztáson át az étkezési szokásokig ezernyi dolog határozza meg, hogy mennyi szén-dioxidot termelsz ami később a levegőbe kerül. A használati tárgyak mennyisége és tartóssága, a szabadidős tevékenységek, a banki szolgáltatások, a kukába dobott hulladék nagysága, sőt még az internetezés is nagyban hozzájárul az üvegházhatású gázok világszintű kibocsátásához. Ezeknek a mennyiségét egyszerűen meg tudod határozni, ráadásul vannak olyan oldalak, ahol még “karbonlábnyom naplót” is tudsz vezetni. A napló segítségével könnyen tudod tartósan csökkenteni a saját szénlábnyomod. 

Íme egy ilyen oldal: szénlábnyom-kalkulátor

Hogyan csökkentheted a szénlábnyomod?

pedestrians-918471_1920.jpgKevesebb autó, több séta: fokozatosan csökkentsd az üzemanyag használatod. Ha kocsival jársz, akkor legalább hetente 3-szor mondj le az autóról és helyette használj inkább tömegközlekedést, rollert, vagy bringát. Ha már eleve tömegközlekedéssel jársz (már egy fokkal “jobb” helyen vagy, mint az autósok), akkor sétálj mindig egy picivel többet. Ezek a változások az egészségednek is jót tesznek. Többet mozogsz és kevesebb szmogot juttatsz a levegőbe. 

 

 

pic4munch.png

Ne pazarolj ételt: egy átlagos európai ökológiai lábnyomának az 51%-át az élelmiszerek teszik ki. (forrás). Az ökológiai lábnyomba tartozik a termőföldek nagysága, az élelmiszerek feldolgozása, szállítása és azok a területek amik a fogyasztás során elnyelik a szén-dioxidot. A problémát úgy tudod megoldani, ha minél kevesebb ételt pazarolsz. Egy korábbi cikkünkből- ehhez is találhatsz néhány tanácsot - 7 napos zero ételpazarlás kihívás cikk

 

 

 

light-bulb-3104355_1920.jpg

Energiatakarékos otthonok: a víz-, gáz-, villanyfogyasztás nagyban befolyásolja, hogy kinek mekkora a szénlábnyoma. Ha odafigyelsz néhány változással csodákat tudsz elérni az otthonodban. Például mindig gondosan zárd el a vízcsapokat, vegyél energiatakarékos LED-izzókat, fürdés helyett zuhanyozz és ha nem vagy a helyiségben akkor kapcsold le a villanyokat. Csak akkor indítsd el a mosógépet/mosogatógépet, ha valóban tele van, és moss alacsonyabb hőfokon, ha engedik a ruháid. Ne hagyd bekapcsolva a klímát, ha nyitva vannak az ablakok, és télen ne fűtsd fel az otthonodat nagyon - egyébként is a 21 ºC-ot tartják egészséges szobahőmérsékletnek!

Képek forrása: Pixabay és Munch.hu 

18 komment
süti beállítások módosítása