Munch

Mit tehetsz egy fenntarthatóbb jövőért?


Négy könyv ha tisztában akarsz lenni a klímahelyzettel - Könyvajánló egy tudatosabb életmódért

2020. október 05. 09:12 - Munch

Négy könyv ha tisztában akarsz lenni a klímahelyzettel - Könyvajánló egy tudatosabb életmódért

books-108538_1920.jpg

Napjaink legégetőbb problémája a klímaváltozás. Az elmúlt száz évben több, mint 1 fokkal nőtt meg az átlaghőmérséklet, és eddig soha nem látott módon csökkent a biodiverzitás. Tisztában vagyunk-e a klímaváltozás lehetséges hatásaival? Tudjuk-e, hogy melyek a legfontosabb problémák, és hogyan kezeljük őket először? Vajon kihasználjuk-e az összes lehetőséget amivel környezettudatosabbá tudnánk tenni a mindennapjainkat? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ és a jó hír, hogy megtaláltuk őket. Íme négy könyv, ami segít kiigazodni a klímaváltozás útvesztőjében.

Írta: Belayane Najoua

 

kepernyofoto_2020-10-05_8_54_08.pngMike Berners-Lee: Nincs B bolygó - Kézikönyv a sorsdöntő évekhez

A világ élelmezése, klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, antibiotikum-rezisztencia, mindent elárasztó műanyagok - az emberiség előtt álló problémák és akadályok sora szinte végtelennek tűnik. Melyek a legfontosabb problémáink, és hogyan kezeljük őket először? Vajon mindannyiunknak vegetáriánusnak kell lennünk? Hogyan vegyük igénybe a repülőgépet egy alacsony szénkibocsátású gazdaságban? Hogyan kontrollálhatjuk a technológiát? És a számtalan kérdés közül talán a legfontosabb: mit tehetünk mi, személy szerint, a globális kihívások megoldására? Lenyűgöző tények, elemzések, gyakorlatias cselekvési tervek. A kötet hiánypótlónak tekinthető, hiszen egyszerre vizsgálja a lehető legszélesebb perspektívában korunk szinte összes környezeti és gazdasági kihívását, és kérdőjelezi meg azt, ahogyan élünk és gondolkodunk.

Kerry Emanuel: Amit a klímaváltozásról tudunkkepernyofoto_2020-10-05_8_55_01.png

Sokan úgy gondolják, hogy a klímaváltozásról már mindent leírtak. Ez több okból sem lehet igaz: lehetetlen, hiszen e sorok írása közben is változik. Az irányon és a mértékén zajlik a politikai, gazdasági, társadalmi viták nagy része. Kerry Emanuel, amerikai professzor könyve egyedi, mert nem akar eredményt hirdetni az "alarmisták" és "szkeptikusok" között: tudja, hogy ez a meccs nem róluk szól. A meccs mindenkiről szól. Rólad. Rólam. Rólunk.

 

 

kepernyofoto_2020-10-05_8_55_36.pngNagy Réka: Ökoanyu a konyhában

Sokan olvassák az Ökoanyu blogot, ezért nekik nem mond újat Nagy Réka neve, de talán még azok is hallottak már róla, akik nem kifejezetten követnek környezettudatos oldalakat. Az Ökoanyu a konyhában fontos problémákra világít rá, felkutatja az újabb trendeket, utánajár a teflon, vagy a pálmaolajat tartalmazó pattogatott kukorica rejtélyének és beszámol a reményteli tendenciákról. Rengeteg olyan terméket veszünk meg, amik környezetszennyező módon készülnek, felesleges a csomagolásuk, vagy csak egyszerűen a kukában landolnak, mert soha nem fogjuk elfogyasztani őket. Rengeteg apró trükköt, ötletet ad az alapkonyhánk felszerelésére, a kamra és a hűtőszekrény optimális kialakítására. Ez a könyv segít abban, hogy a bevásárlás és a konyha is zöldebb legyen.

Paul Hawken: Visszafordítható - 100 hatékony megoldás a klímakatasztrófa megállításáhozkepernyofoto_2020-10-05_8_57_08.png

Legutolsóként pedig egy kutatók, szakemberek és elkötelezett politikusok által összeállított hiánypótló könyvet ajánlunk nektek, ami egy javaslatcsomagot mutat be nektek a klímakatasztrófa megállítására. A klímaváltozás kapcsán megjelenő riasztó hírekkel szembesülve nehéz átlátni, hogy mit tehetünk a válság elhárításáért a kormányok, települések, vállalatok és az egyének szintjén. A hiánypótló könyv 100 innovatív megoldást mutat be mindenki számára az élet különböző területeiről. Megismerhetünk már alkalmazott technológiai újításokat és szemléletformáló kezdeményezéseket, sőt még fejlesztés alatt álló terveket is.

Képek forrása: libri.hu, moly.hu, Pixabay

Szólj hozzá!

Ég a Föld - 2020 legnagyobb erdőtüzei öt percben

2020. szeptember 24. 14:48 - Munch

Ég a Föld - 2020 legnagyobb erdőtüzei öt percben

picfire.jpg

3682 tűzeset. 1300 négyzetkilométernyi terület vált porrá csupán 72 óra alatt. Az időjárás egyre szélsőségesebb változásai soha nem látott erdőtüzekhez vezettek, amik hatására emberek ezreinek kellett elhagyniuk az otthonaikat. Miért nőtt meg hirtelen a pusztító erdőtüzek száma? És mit tehetünk ellene? Ezekre a kérdésekre keressük a választ ebben a cikkben

Írta: Belayane Najoua

Idén már 3682 tüzet észleltek, ami az eddigi legnagyobb szám 1998 óta, amikor a tűzesetek regisztrációja kezdődött. - írta a BBC News júliusban a Brazília, Paraguay és Bolívia területén fekvő Pantanal mocsárvidékről. (forrás) Januártól július végéig az előző évhez képest több, mint 200%-al növekedett meg az erdőtüzek száma a térségben, ami nemcsak az élővilágot károsította, hanem a levegőbe is káros anyagokat juttatott. A levegőszennyezés ebben az évben még nagyobb problémát okozhat, mint eddig, hiszen a koronavírus miatt az emberek egészsége így nagyobb veszélynek van kitéve.

Miért vannak erdőtüzek?

Mint az elmúlt évek erdőtüzei, úgy a 2020-as erdőtüzek is többféle, mégis hasonló okokra vezethetők vissza:

  1. Rengeteg területen felégetik a földeket, hogy mezőgazdasági célokra használják őket: Amazóniában szarvasmarha-tenyésztésre, Borneóban pedig olajpálma ültetésre. Sok esetben a kormány a gazdasági profit ellenében nemhogy nem állítja meg a környezetpusztítást, de még támogatja is azt. Ez történik a Bolsonaro-kormány környezetellenes politikájánál is (forrás), ahol nem törődve az intézkedések klímára és a környezetre gyakorolt hatásával, a pénz érdekében veszélybe sodorják a bioszférát és a területen élő őslakosokat. (forrás)

  1. A klímaváltozás egyik hatásaként megjelentek az egyre erősebb hőhullámok, amik szintén kedveznek az erdőtüzek kialakulásának. Ez történt (és történik még most is) az Egyesült Államokban, ahol Kalifornia államot sújtotta leginkább a probléma. Csupán 72 óra alatt közel 1300 négyzetkilométernyi terület égett porrá.(forrás) Sok embernek el kellett hagynia a lakhelyét, a légszennyezettségi mutatók pedig soha nem látott magasságokban ingadoznak. (forrás)

  1. Harmadik okként megemlíthetjük az üvegházhatás okozta globális felmelegedést is. A Föld légköre egyre melegebb lesz, és a megemelkedett hőmérséklet kedvez az erdőtüzek kialakulásának. A magasabb hőmérséklet mellett a szárazság is fontos szerepet játszik. Brazíliában idén olyan kevés eső esett, amire már 70 éve óta nem volt példa. Ez az aszályos időszak értelemszerűen csak még jobban kedvezett az erdőtüzeknek. A szárazság mértékét a Paraná folyóról készült műholdfelvételeken látható e leginkább. Egy év alatt a folyó szinte teljesen eltűnt. A kutatók még vizsgálják a pontos okokat, de amíg a folyó szintje vissza nem áll normális szintre, addig a belőle táplálkozó bioszféra is folyamatos pusztulásnak van kitéve. (forrás)

Égő képeslapok a Föld minden tájáról

los_padres_california.jpgLos Padres - Kalifornia

picsiberia.jpgSzibéria - Oroszország

san_diego.jpgSan Diego - Kalifornia

colrado.jpgEvergreen - Colorado

 

Ahhoz, hogy megelőzzük a világ minden táján pusztító erdőtüzeket, az államnak, az embereknek és a környezetvédelmi szervezeteknek együtt kell cselekedni. Össze kell fognunk, hogy közös erővel lépjünk fel a klímaváltozás ellen és megóvjuk azt, ami az elmúlt évek környezeti változásai után még épségben maradt. 



 

Szólj hozzá!

Klímaszótár - 10 kifejezés amit mindenkinek tudnia kell a klímaválság idején

2020. szeptember 20. 15:16 - Munch

Klímaszótár - 10 kifejezés amit mindenkinek tudnia kell a klímaválság idején

Üvegházhatás, ózonlyuk, fosszilis energia, fair trade. Nap, mint nap dobálózunk ezekkel a szavakkal, de tényleg tudjuk, hogy mit jelentenek? Megalkottunk nektek egy mini szótárt, ami a környezet nyelvéről, hétköznapi nyelvre fordítja le a világ legégetőbb problémáit. 

Írta:Belayane Najoua

glacier-583419_1920.jpg

1. Globális felmelegedés: a Föld átlaghőmérsékletének növekedését értjük globális felmelegedés alatt. A légkörben egyre növekvő koncentrációjú üvegházhatású gázok miatt a napsugarak csapdába esnek a Föld légkörében és növelik a földfelszíni hőmérsékletet. A globális felmelegedést és a klímaváltozást gyakran használjuk szinonimaként, pedig a két kifejezés nem ugyanazt jelenti. Lássuk, hogy mit jelent a klímaváltozás. 

 

2. Klímaváltozás:a globális felmelegedés következménye a klímaváltozás. Ez a Föld éghajlatának jelentős mértékű megváltozását jelenti, ami lehet a csapadékmennyiség megváltozása, az egyre gyakoribb hőhullámok, aszályos időszakok és árvizek. Habár a globális felmelegedés és a klímaváltozás között erős összefüggés van, fontos tisztázni, hogy a kettő nem ugyanaz. (forrás)

 

3. Üvegházhatás: képzeld el ahogy a napsugarak bejönnek a Föld légkörbe és elérik a talajt. A talaj a napsugarak egy részét (amit nem használnak fel a növények) visszatükrözi így, azok elhagyják a Föld légkörét (legalábbis elméletben). Viszont ha a levegőben túl sok üvegházhatású gáz van, akkor azok megakadályozzák ezt a folyamatot, és gyakorlatilag csapdába ejtik a napsugarakat: nem engedik kimenni őket. A csapdába esett napsugarak, és az ezek által okozott hő okozzák a globális felmelegedést. Ez csak akkor fog csökkenni, vagy legalább stabillá válni, ha csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását. Erről egy másik cikkünkben olvashattok bővebben: Sétálunk vagy megsülünk!

karbonlazpic2.jpg

 

4. Emissziómásnéven levegőterhelés, ami azt jelenti, hogy egy légszennyező forrásból mennyi olyan gáz jut ki a levegőbe, ami később károsítja a levegőt és egyben a környezetet is. Az emisszió származhat természetes és mesterséges forrásból is. Természetes például egy vulkán, vagy egy erdő égése, míg mesterségesnek számítanak a gyárak, a kipufogóból kiáramló gázok. 

 

earth-1365995_1920.jpg

5. Ózonlyuk: ózonlyuk keletkezik, mikor az ózonréteg - ami a Földet védi a külső behatásoktól - a nagy hő miatt elvékonyodik. Ez azért baj, mert az elvékonyodott réteg több napsugarat enged be, amik viszont nem fognak távozni. Olyan, mint egy ördögi kör: minél több üvegházhatású gázt termelünk, annál melegebb lesz, azaz annál jobban fog vékonyodni az ózonréteg ami még nagyobb mennyiségű napsugarat fog beengedni a Föld légkörébe. 

 

6. Fosszilis energia: a már elpusztult élőlények testéből keletkezett szénhidrogének (például:kőolaj, földgáz, lignit) elégetésével nyert energia. Ha az elpusztult élőlények maradványai nem jutnak oxigénhez, akkor sok-sok év (értsd több millió) alatt szénhidrogénné alakulnak. Mikor ilyen fosszilis energiahordozót égetünk el, akkor szén-dioxid kerül a levegőbe, ami fokozza a már fent tárgyalt üvegházhatást.(forrás)

 

7. Megújuló energia: azokat az energiafajtákat nevezzük megújulónak, amik emberi léptékben képesek megújulni, és nem fogynak el. Ilyen például a napenergia, szélenergia, vízenergia, geometrikus energia és a biomassza is. A pozitívumok, hogy töredéknyi a környezetterhelésük a fosszilis energiahordozókhoz képest, viszont a belőlük kinyerhető energia is sokkal kisebb, mint a szénhidrogéneknél, mivel nem mindig érhetők el (napenergia csak napsütéskor) és nincs megfelelő módszer a tárolásukra. 

 

8. Fenntartható Fejlődési célok: Az ENSZ 2015-ben megfogalmazott 17 célt, amiknek az elérése mindenki számára egy jobb és fenntarthatóbb jövőt biztosít. Ide tartoznak olyan célok is, mint a szegénység felszámolása, felelős fogyasztás és termelés és az éhezés megszüntetése. Ezeket a célokat 2030-ra tervezik elérni. (forrás)

 kepernyofoto_2020-09-20_15_00_32.png

115.jpg

 

9. Fair trade: a kifejezés a méltányos vagy becsületes kereskedelmet fejezi ki. A mozgalom lényege, hogy méltányos feltételeket biztosítson a kistermelők számára, miközben a termék előállítása sem zsákmányolja ki a természetet. Öt alapelve van: méltányos ár a termelőknek, gyerekmunka tilalma, tisztességes munkakörülmények, helyi közösség fejlesztése és a környezeti fenntarthatóság.

 

pollution-4796858_1920.jpg 

10. Karbonsemlegesség: Az az állapot, amikor az üvegházhatású gázok kibocsátása és azok elnyelése egyensúlyban van, a teljes szénlábnyom pedig gyakorlatilag nulla. Erre egyre többfajta startégiát hoznak létre a vállalkozások: csökkentik a szén-dioxid kibocsátásukat és növelik a szén-dioxid elnyelő területeket. Az Európai Bizottság a következő 10 évben 1000 milliárd eurós beruházási tervvel igyekszik elérni az Unió gazdaságának karbonsemlegesség alakítását.(forrás)

 

Reméljük, hogy hasznos volt Nektek ez a kis összeállítás, hiszen ha tényleg meg akarunk oldani egy problémát, akkor az első és legfontosabb, hogy tisztában legyünk:  Valójában mi is a probléma, aminek a megoldására vállalkozunk?


Képek forrása: Pixabay, saját szerkesztés

 

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása