Klímaszótár - 10 kifejezés amit mindenkinek tudnia kell a klímaválság idején

Üvegházhatás, ózonlyuk, fosszilis energia, fair trade. Nap, mint nap dobálózunk ezekkel a szavakkal, de tényleg tudjuk, hogy mit jelentenek? Megalkottunk nektek egy mini szótárt, ami a környezet nyelvéről, hétköznapi nyelvre fordítja le a világ legégetőbb problémáit. 

Írta:Belayane Najoua

1. Globális felmelegedés: a Föld átlaghőmérsékletének növekedését értjük globális felmelegedés alatt. A légkörben egyre növekvő koncentrációjú üvegházhatású gázok miatt a napsugarak csapdába esnek a Föld légkörében és növelik a földfelszíni hőmérsékletet. A globális felmelegedést és a klímaváltozást gyakran használjuk szinonimaként, pedig a két kifejezés nem ugyanazt jelenti. Lássuk, hogy mit jelent a klímaváltozás. 

2. Klímaváltozás:a globális felmelegedés következménye a klímaváltozás. Ez a Föld éghajlatának jelentős mértékű megváltozását jelenti, ami lehet a csapadékmennyiség megváltozása, az egyre gyakoribb hőhullámok, aszályos időszakok és árvizek. Habár a globális felmelegedés és a klímaváltozás között erős összefüggés van, fontos tisztázni, hogy a kettő nem ugyanaz. (forrás)

3. Üvegházhatás: képzeld el ahogy a napsugarak bejönnek a Föld légkörbe és elérik a talajt. A talaj a napsugarak egy részét (amit nem használnak fel a növények) visszatükrözi így, azok elhagyják a Föld légkörét (legalábbis elméletben). Viszont ha a levegőben túl sok üvegházhatású gáz van, akkor azok megakadályozzák ezt a folyamatot, és gyakorlatilag csapdába ejtik a napsugarakat: nem engedik kimenni őket. A csapdába esett napsugarak, és az ezek által okozott hő okozzák a globális felmelegedést. Ez csak akkor fog csökkenni, vagy legalább stabillá válni, ha csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását. Erről egy másik cikkünkben olvashattok bővebben: Sétálunk vagy megsülünk!

4. Emisszió: másnéven levegőterhelés, ami azt jelenti, hogy egy légszennyező forrásból mennyi olyan gáz jut ki a levegőbe, ami később károsítja a levegőt és egyben a környezetet is. Az emisszió származhat természetes és mesterséges forrásból is. Természetes például egy vulkán, vagy egy erdő égése, míg mesterségesnek számítanak a gyárak, a kipufogóból kiáramló gázok. 

5. Ózonlyuk: ózonlyuk keletkezik, mikor az ózonréteg - ami a Földet védi a külső behatásoktól - a nagy hő miatt elvékonyodik. Ez azért baj, mert az elvékonyodott réteg több napsugarat enged be, amik viszont nem fognak távozni. Olyan, mint egy ördögi kör: minél több üvegházhatású gázt termelünk, annál melegebb lesz, azaz annál jobban fog vékonyodni az ózonréteg ami még nagyobb mennyiségű napsugarat fog beengedni a Föld légkörébe. 

6. Fosszilis energia: a már elpusztult élőlények testéből keletkezett szénhidrogének (például:kőolaj, földgáz, lignit) elégetésével nyert energia. Ha az elpusztult élőlények maradványai nem jutnak oxigénhez, akkor sok-sok év (értsd több millió) alatt szénhidrogénné alakulnak. Mikor ilyen fosszilis energiahordozót égetünk el, akkor szén-dioxid kerül a levegőbe, ami fokozza a már fent tárgyalt üvegházhatást.(forrás)

7. Megújuló energia: azokat az energiafajtákat nevezzük megújulónak, amik emberi léptékben képesek megújulni, és nem fogynak el. Ilyen például a napenergia, szélenergia, vízenergia, geometrikus energia és a biomassza is. A pozitívumok, hogy töredéknyi a környezetterhelésük a fosszilis energiahordozókhoz képest, viszont a belőlük kinyerhető energia is sokkal kisebb, mint a szénhidrogéneknél, mivel nem mindig érhetők el (napenergia csak napsütéskor) és nincs megfelelő módszer a tárolásukra. 

8. Fenntartható Fejlődési célok: Az ENSZ 2015-ben megfogalmazott 17 célt, amiknek az elérése mindenki számára egy jobb és fenntarthatóbb jövőt biztosít. Ide tartoznak olyan célok is, mint a szegénység felszámolása, felelős fogyasztás és termelés és az éhezés megszüntetése. Ezeket a célokat 2030-ra tervezik elérni. (forrás)

9. Fair trade: a kifejezés a méltányos vagy becsületes kereskedelmet fejezi ki. A mozgalom lényege, hogy méltányos feltételeket biztosítson a kistermelők számára, miközben a termék előállítása sem zsákmányolja ki a természetet. Öt alapelve van: méltányos ár a termelőknek, gyerekmunka tilalma, tisztességes munkakörülmények, helyi közösség fejlesztése és a környezeti fenntarthatóság.

10. Karbonsemlegesség: Az az állapot, amikor az üvegházhatású gázok kibocsátása és azok elnyelése egyensúlyban van, a teljes szénlábnyom pedig gyakorlatilag nulla. Erre egyre többfajta startégiát hoznak létre a vállalkozások: csökkentik a szén-dioxid kibocsátásukat és növelik a szén-dioxid elnyelő területeket. Az Európai Bizottság a következő 10 évben 1000 milliárd eurós beruházási tervvel igyekszik elérni az Unió gazdaságának karbonsemlegesség alakítását.(forrás)

Képek forrása: Pixabay, saját szerkesztés